Nagy múltú párharc a Hatvan és a Gyöngyös között – múltidéző korábbi játékosokkal, edzőkkel

Az FC Hatvan és a Gyöngyösi AK párharca nagy múltra tekint vissza. Sok néző és remek hangulat jellemezte a megyei derbiket, bármilyen osztályban is szerepelt a két csapat. Nemcsak a három pont megszerzése, hanem a presztízs is mindig tét volt és így ez lesz most vasárnap is, amikor 16 órától fogadjuk a gyöngyösieket. Múltidőzőnkben több olyan korábbi játékost megszólaltattunk, akik mindkét csapatban futballoztak – ilyen felnőtt csapatunk jelenlegi kapusedzője, ifj. Gömöri Ottó is.

„Hatvani nevelésű labdarúgóként az FC Hatvanban lettem felnőtt játékos – emlékezett ifj. Gömöri Ottó. – 17 évesen bemutatkoztam a megyei I. osztályban, majd két évet Felsőtárkányban védtem, de a 2006/07-es szezont már ismét Hatvanban töltöttem. Az újabb távozás után másodjára 2011-ben tértem vissza, amikor már ismét NB III-as csapat volt a városban. Sajnos egy combizomszakadás miatt a tavaszi szezonban nem játszhattam, de előtte 2011 őszén még igen, a Gyöngyösi AK – FC Hatvan derbin azonban sajnos 2–1-re kikaptunk. Gyöngyösön is két etapban védtem, először 2007-2009 teléig az NB III-ban, majd 2015 nyarától egy évet, amikor veretlenül megye I-es bajnoki címet szereztünk. A gyöngyösiek színeiben is egyszer játszhattam a Hatvan ellen, még 2008 telén, amikor a Magyar Kupában 2–2-es döntetlenre végződött a derbi és mivel akkor a Hatvan volt az alacsonyabb osztályú, a szabályok értelmében döntetlennél ők jutottak tovább. Természetesen kiemelt fontosságú meccs lesz a vasárnapi is, a helyi kötődésű játékosoknak pláne az! Hatvani győzelmet várok, három, zsinórban elszenvedett vereség után nagyon fontos lenne a siker, hogy felzárkózzunk a tabellán!”

Ács János játékosként és edzőként is megfordult az FC Hatvannál és a GYAK-nál egyaránt.

„A gyöngyösi évek után Hatvanban már „kiöregedett” játékosként futballoztam, de sikerült megújulnom – emlékezett honlapunknak Ács János. – 32 évesen érkeztem a klubhoz és négy évet játszottam még a csapatban. Ezt követően, 36 évesen már pályaedzőként dolgoztam Hatvanban Treiber Rudolf segítőjeként, és az 1987/88-as bajnokságban nagy sikert értünk el, hiszen megnyertük az NB III-at, ezzel feljutottunk az NB II-be! Ezután Gyöngyösre kerültünk párban edzőnek, aztán később volt még egy etapom Hatvanban és Gyöngyösön is – utóbbi helyről végül 2012-ben távoztam. Hogy milyenek voltak a Hatvan–Gyöngyös találkozók? Mindig rangadók voltak ezek, mindig sok néző volt kíváncsi a találkozókra, volt, hogy kétezren is összejöttek! Azonban mindig baráti hangulatban zajlottak a derbik, rendbontásra nem került sor. Az egyik emlékezetes mérkőzésem hatvani játékosként egy kupameccs volt, amikor alacsonyabb osztályú együttesként kivertük az NB II-es Gyöngyöst! Egy másik alkalommal pedig bajnoki meccsen 1–0-re legyőztük a Gyöngyöst, igaz, engem kiállítottak.”

Gohér Gábor is mindkét együttesben játszott, igaz, egymás elleni találkozókon nem lépett pályára.

„Hatvanban ifistaként kerültem fel a felnőtt csapatba és 1997-től 2000-ig futballoztam a gárdában; ekkor még NB II-es csapat volt a városban, Gyöngyösön pedig 2004-től két évet töltöttem az NB III-ban – emlékezett Gohér Gábor. – Hatvanba később még visszatértem, akkor már megye I-es együttes volt 2002-ben, de lábtörés miatt csak fél évet játszottam. Pályafutásom során éppen elkerülte egymást a két csapat, így megyei derbin nem léptem pályára. Hatvani győzelmet várok hétvégén, de ezen a meccsen kívül a Gyöngyösnek is szurkolok a minél jobb szereplés érdekében.”

A 89 esztendős Treiber Rudolf mindkét városban edzősködött és mindenhol jó eredményeket ért el. A legszebbet talán Hatvanban, amikor az 1987/88-ban NB III-as bajnokságot nyert hatvani csapat, a Hatvani KVSC vezetőedzője volt, így a mester irányításával három évtized múltán lett újra NB II-es klub a városban.

Nagy Ádámnak mindkét klubbal volt/van kapcsolata:
“”A Gyöngyösi Atlétikai Klub csapatához sok szállal kötődöm, ott kezdtem el a labdarúgással komolyabban foglalkozni, a korosztályos (csapat)lépcsőfokokat végigjárva egészen a felnőtt NB III-ig jutottam de a megyei bajnokságban is képviseltem a zöld-fehéreket. GYAK-osként éltem meg több FC Hatvan ellen vívott mérkőzést a pályán, melyek ambivalens emlékekként élnek bennem. Jelenleg az FC Hatvan sportmenedzsereként és utánpótlás edzőjeként – rövid ideig korábbi játékosaként – igyekszem legjobb tudásom szerint segíteni a sárga-kékeket minél magasztosabb céljaik elérésében. A hétvégi bajnoki összecsapás megyei rangadó lévén nagyon sok nézőt és parázs, túlfűtött jeleneteket sejtet, ahol érzésem szerint mind a két csapat betalál majd riválisa kapujába, azonban a hármas sípszó után hatvani örömmámort vizionálok. Bízom benne, hogy eljutok a mérkőzésre és ott találkozom majd régi cimboráimmal, ismerőseimmel akikkel lesz miről nosztalgiáznom alkalomadtán.”

A megszólaltatottakon kívül természetesen még sok olyan játékos akad, aki pályafutása során mindkét csapatban futballozott, így Szilágyi Norbert, Tóth Olivér, Petrezselyem Tamás, Gyulay Gergely, Ludányi Márton, Király Milán, Csiszár Bence és Nádudvari Alex is.