Pénteken Ipolyságban járt két utánpótlás csapatunk edzőmérkőzést játszani.
U12
Fogarasi Zoltán: “Először is szeretném megköszönni Jagyugy Andrásnak és Ulbrik Norbertnek a meghívást, a szervezést és a szívélyes fogadtatást. A gyerekek fejlődése szempontjából nagyon hasznos mérkőzést játszottunk, akik méltóképpen képviselték a hatvani klubot és hazánkat is. Ennek a korosztálynak rövid időn belül ez volt a második külföldi megmérettetése, ahol egy másik futballkultúrát képviselő és fizikálisan igen erős csapattal kellett felvennie a küzdelmet. Büszke vagyok minden játékosra, hiszen csupán két hete dolgozunk együtt, de a játék összes eleméből sokkal többet kaptam vissza, mint amit előzetesen vártam. Az utánpótlásfoci lényege a képzés, nem pedig az eredmény hajszolása, hiszen ha megfelelő a képzés, akkor az eredmény sem marad el. Éppen ezért nagyon jó volt látni a sok jó egyéni teljesítményt és a boldog arcokat, hiszen a pályán nyújtott teljesítmény megfelelő sikerélménnyel is párosult. Remélem, hogy hamarosan viszonozni tudjuk vendéglátóink meghívását, így a téli felkészülés alatt várjuk őket sok szeretettel.”
U15
Nagy Ádám: “Második hete voltunk edzésben, amikor is érkezett ez a felkészülési mérkőzés lehetőség, mellyel természetesen éltünk a tapasztalatszerzés illetve sportbaráti kapcsolatok ápolása gyanánt.
Új “szerzeményeink” valamint távozóink is akadtak pár hiányzónk mellett de azt lehet mondani, hogy egy megfelelő kerettel képviseltettük magunkat.
Az első félidőben nem feltétlenül az történt, amit megbeszéltünk, kicsit kapkodósan, helyenként pontatlanul játszottunk a védekezésünk magasan helyezkedett el, nem voltak még meg a visszazárások és ezeknek köszönhetően gyorsan kaptunk három gólt. Az ivószünetet követően rendeztük sorainkat és szépítettünk, valamint fel is zárkóztunk egy gólra.
A második félidőben minden játékost bevetettem és jól szálltak be a mérkőzésbe, sok plusz hozzátettek a csapatjátékhoz. Viszonylag gyorsan egalizáltunk és végig mi domináltunk, a hazaiaknak egy-két veszélyes kontrája akadt, melyet kapusunk kiválóan hárított. A slusszpoén a miénk volt egy távoli lövés talált utat a kapuba így fölényünk végül góllá érett. A srácokat kiemelném, ugyanis hiába voltunk hátrányban talán ez is kellett hozzá, de akkor kezdtek el igazán csapatként működni. Jó volt látni, hogy nem adták fel a nehéz helyzet ellenére – bár igazán nem foglalkoztunk az eredményességgel azonban ösztönösen nyerni szeretne mindenki.
Vendéglátóink kitettek magukért, sokat kaptunk tőlük, remélem hogy visszajönnek hozzánk a télen, köszönjük a lehetőséget!”
